Abstract
Az elmúlt öt év jelentősen átrajzolta Közép-Ázsia regionális biztonsági viszonyait, amiben kulcsfontosságú szerepet játszott, hogy a térség két vezető államában közel három évtized után először történt vezetőváltás: Üzbegisztán elnöki székében 2016 óta Savkat Mirzijojev ül, Kazahsztán vezetője pedig 2019 óta Kaszim-Zsomart Tokajev. A térség biztonságát és stabilitását nagymértékben meghatározza, hogy államainak autoriter vezetői milyen személyes döntéseket hoznak, illetve milyen prioritásrendszerek mentén gondolkodnak, a jelenleg zajló generációváltás így az öt köztársaság függetlenedése óta a legnagyobb jelentőségű átalakulást indította meg a régióban. Jelen tanulmány célja, hogy áttekintse és értékelje a Mirzijojev és Tokajev hatalomra jutása által hozott legfontosabb változásokat, azok regionális hatásait, illetve korlátait. A tanulmány elsőként az üzbegisztáni és kazahsztáni belső reformokat elemzi, majd rátér a regionális együttműködés eredményeinek áttekintésére, végül a térségben érdekelt nagyhatalmakkal való viszony változásaira fókuszál.